Mi az az IBS és a FODMAP étrend?

Az IBS (irritable bowel syndrome) étrendi kezelése és az alacsony FODMAP (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols) tartalmú étrend (1)

Táplálékallergia Csillagfürt

Az IBS olyan gyomor- és bélrendszeri betegség, amely tünetei (fájdalom, puffadás, hasi diskomfort) szervi elváltozások nélkül jelentkeznek. Jelenleg gyógymódja nem ismert, hosszú távú kezelése a jellemző. Egyes adatok szerint mintegy a lakosság 15%-át érinti a betegség, jellemző a női dominancia (2:1=nő:férfi), és 50%-uk 35 év alatti (2). Az IBS kezelése összetett, a gyógyszeres terápia mellett jelentős szerephez jut a megszokott étrend megváltoztatása, a pszichés támogatás, gondozás és a rendszeres mozgás is.

Az étrend IBS-ben:

Először is nagyon lényeges, hogy a részletes táplálkozási napló alapján a dietetikus segítségével kiszűrjük a panaszt okozó élelmiszereket, ételeket. Ez betegenként eltérő, noha meghatározható az úgynevezett egyéni intoleranciát okozó táplálékok köre. Minden olyan táplálékot kerülni kell, amely biztosan panaszt okozó. A feleslegesen szigorú diéta viszont ugyanolyan hiba, mint a túlzottan megengedő. Tehát a fogyasztható táplálékok megállapítás nem egyszerű, így mindenféleképpen dietetikus segítségével történik a meghatározásuk.

Másodszor, pedig lényeges, hogy a kivizsgálás során tisztázzák a laktóz-, fruktózintoleranciát, illetve zárják ki ezek meglétének a lehetőségét (3).

Laktóz- és fruktózintolerancia: IBS-ben leggyakrabban panasztokozó a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). Gyakori, hogy IBS mellett laktóz. és/vagy fruktózérzékenységet is diagnosztizálnak, de előfordulhat, hogy pozitív laktóz- és fruktózintolerancia teszt nélkül is fennállnak a tejcukor és gyümölcscukor emésztés zavarára utaló tünetek. Mindkét esetben a tejcukor- és a fruktózszegény étrend alkalmazása a javasolt. Lényeges, hogy egyik esetben sincs szó a tejcukor/gyümölcscukor teljes tilalmáról (ez, egyébként majdnem megvalósíthatatlan lenne). Amennyiben csak az egyiket diagnosztizálják és nincs a másik emésztési nehézségére utaló klinikai tünet, csak a diagnosztizált diszacharidot kell csökkenteni az étrendben (3, 7).

Flatulenciát (gázképződést) okozó táplálékok: IBS-ben a harmadik gyakori hasi diskomfortérzést, fájdalmat okozó táplálékok köre a gázképződést elősegítők, amelyek teljes mellőzése szükséges. Ilyenek például a hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, szója, földimogyoró, stb.), hagymafélék (különösen a vöröshagyma, fokhagyma, lilahagyma), zeller, retek, karalábé, tarlórépa, mazsola, banán, sárgabarack, szilva, ringló, aszaltszilva, káposztafélék (fehérkáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, kínai kel, kelbimbó, karfiol, brokkoli, stb.), csírák (búza, retek, stb.).

Táplálékallergia: Jelenleg nem tisztázott a táplálékallergia szerepe IBS-ben. Nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy az IBS tüneteit táplálékallergia okozná, habár a betegek zöme főleg erre gyanakszik. Mindenesetre kizárólag igazolt (pl. RAST teszt) táplálékallergia esetén ajánlott valamely allergén elhagyása az étrendből (pl. tejfehérje-, szójamentes étrend).

Glutén intolerancia: A gluténintolerancia (-érzékenység) nem azonos a coeliákiával (Gluten sensitivity without overt celiac disease) és a táplálékallergiához hasonlóan nem tisztázott egyértelműen a kapcsolata az IBS-sel, így csak akkor javasolt a gluténmentes diéta, ha a kivizsgálás során igazolódik a gluténérzékenység.

FODMAP szénhidrátok emésztésének zavara: A FODMAP a fermentálható oligo-, di-, monoszaccharidokat és a cukoralkoholokat jelenti (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols). A FODMAP-hipotézis szerint IBS-ben a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek felszívódási zavarukból kifolyólag a disztális vékonybélben, illetve a vastagbélben fermentálódnak.

Számos tanulmány igazolta az alacsony FODMAP tartalmú étrend hatását IBS-ben, mégis kizárólag ezzel az étrenddel nem szüntethetők meg a tünetek teljesen. Lényeges, hogy az étrend összeállítását dietetikus végezze, mert a helyes tápanyag-összetétel csak így valósítható meg, valamint az is fontos, hogy a dietetikus folyamatosan monitorozza a kliens tápláltsági állapotát.

A NICE (National Institute for Health and Clinical Excellencedietary) IBS útmutatója a következőket emeli ki az IBS, illetve az alacsony FODMAP tartalmú diétával kapcsolatban (7,8,9):

  • Törekedjen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások elírásainak megfelelően rendszeresen (3-5 alkalom/nap) étkezni, lehetőleg azonos időpontban és kellő időt hagyva az étkezésre (ne együnk kapkodva, sietve)!
  • 3-szor egyen frissen gyümölcsöt naponta!
  • Csökkentse a sok zsiradékot tartalmazó ételek, élelmiszerek fogyasztását!
  • Ne igyon kávét és üdítőitalokat (se cukrosat, se cukoralkoholokkal édesítettet)!
  • Az étrendje olyan mértékben tartalmazzon rostokat, ami még nem fokozza a panaszait. Csak akkor csökkentse a túlzott rostfogyasztást, ha tünetet tapasztal!
  • Ne fogyasszon cukoralkoholokkal édesített élelmiszeripari termékeket, beleértve a cukormentes rágógumit is.
  • Kerülje a magas rezisztens keményítő tartalmú élelmiszereket, ételeket (hüvelyesek, kukorica, burgonya, pirított vagy újramelegített kenyér)!
  • A zab és a lenmag fogyasztható.
  • Csökkentse a magas fruktántartalmú zöldségek fogyasztását (vöröshagyma, fokhagyma)!
  • Csökkentse a magas galaktooligoszaccharidokat tartalmazó zöldségek fogyasztását (lencse, stb.)
  • Laktózintolerancia esetén laktózmentes termékeket fogyasszunk!
  • Fruktózintolerancia esetén csökkentse a magas fruktóztartalmú élelmiszereket!

 

Élelmi rostok (6): IBS-ben előfordulhat, hogy mind a rostszegény, mind a rostgazdag étrend a tünetek erősödésével jár, így lényeges a pontos táplálkozási anamnézis során tisztázni, hogy mi is okozhat tüneteket. Annak ellenére, hogy a rostgazdag étrend tünetet csökkentő hatását nem támasztották alá, javasolható az étrend rosttal történő kiegészítése. Néhány szakirodalom tünetprovokálónak ítélte meg a búza- és kukoricakorpát, míg a psylliummal kapcsolatban pozitív eredményeket tapasztaltak.

Probiotikumok alkalmazása (6): A Lactobacillus törzsek hatásossága nem bizonyított IBS-ben, míg a Bifidobaktériumoknak és a több törzset tartalmazó probiotikum készítményeknek lehet pozitív hatása. Azokat az étrendkiegészítőket, élelmiszereket, amelyek a probiotikum mellett fruktooligoszaccharidokat (FOS, prebiotikum) is tartalmaznak, kerülni érdemes.

 

Az IBS több okra visszavezethető betegség, így kizárólag az étrend megváltoztatásával nem szüntethetők meg a tünetek, de jelentősen csökkenthetők, így IBS esetén az étrend megváltoztatása és a mozgás feltétlen szükséges a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia mellett.

 

Felhasznált irodalom:

  1. Waldt. Treatment of irritable bowel syndrome. UptoDate. 2013. június 17.
  2. Nyúlasi. FODMAP diet. MDOSZ Konferencia. 2012. május 12.
  3. SH Barrett, PR Gibson. Fructose and lactose testing. Australian Family Physician 2012;41( 5): 293-296.
  4. Lomangino. The Low-FODMAP Diet: A New Treatment Approach for Irritable Bowel Syndrome. Formerly Nutrition and the M.D. 2012;38(6).
  5. PR Gibson, SJ Sheperd. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach. J Gastroentero Hepatol. 2010;25:252–258.
  6. American College of Gastroenterology IBS Task Force. An evidence-based position statement ont he management of irritabile bowel syndrome. Am J Gastroenterol. 2009;104:S1.
  7. Staudacher et al. Comparison of symptom response following advice for a diet low in fermentable carbohydrates (FODMAPs) versus standard dietary advice in patients with irritable bowel syndrome. J Hum Nutr Diet. 2011;24(5):487-495.
  8. NICE guidelines. IBS in adults. 2008.
  9. S Kate. Limiting Certain Carbs May Help IBS. Environmental Nutrition. 2013;36(4): 7.